
Diszkalkulia
A szó jelentése: számolászavar. Ma már a diszlexia és diszgráfia mellett egyre ismerősebb fogalom.
Nem betegség és nem fogyatékosság, hanem az információfeldolgozás egy módja, amely vezethet iskolai kudarcokhoz, a kudarcok sorozata pedig önértékelési problémákhoz.
Bármilyen intellektus mellett előfordulhat, gyakorisága 5-10 %, ami nagyon sok gyermeket (és felnőttet) jelent.
Sok esetben nem is derül fény arra, hogy a gyermek ezzel a gonddal küzd, különösen, ha magas intellektusú. Ekkor ugyanis sajátos megoldási módokat, egyéni utakat talál a feladatok megoldására. Az is előfordul, hogy évekig tartó elfogadható matematika tanulmányi eredmény után hirtelen omlik össze.
Nagyon fontos lenne, hogy időben vegyük észre azokat a jeleket, amelyek alapján gyanítható, hogy gyermekünknek lesznek ilyen gondjai.
Ha óvodás korban figyelmeztető jelek:
◦ ügyetlen mozgás, beszéddel, tájékozódással kapcsolatos problémák,
◦ a gyurmázás, rajzolás, színezés kerülése,
a számok, mennyiségek iránti érdeklődés hiánya.
Tünetek:
Gyakori nehézségek műveletek végzésénél (az összeadás és szorzás még csak-csak megy, a kivonás és osztás nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem).
• Nehezen tudnak számokat összehasonlítani.
• Gyakran számolnak az ujjaikon. Nehézség a visszajáró pénz ellenőrzésében, az idő leolvasásában mutatós óráról.
• Nem tudnak várható eredményre közelítő becslést tenni.
• Nehezen igazodnak el órarenden, menetrenden (táblázatokban).
• Jól teljesítenek olyan tárgyakból, mint fizika vagy geometria, amik logikát igényelnek, amíg azok magasabb szintű számolást nem tartalmaznak
• Rossz időérzék.
• Nehézségek a jobb és bal megkülönböztetésében.
• Nehezen értik meg és jegyzik meg a matematikai szabályokat, képleteket, sorozatokat (egyik napról a másikra elfelejtik).
• Nehézségek számolást igénylő játék közben az eredmény fejben tartására.
Az állapot egyes esetekben a matematikától való fóbiához vezethet.
A tünetek felsorolása nem teljes. Egy-egy gyermek gondjának teljes feltérképezése vizsgálatot igényel. Csak a vizsgálati eredmény birtokában lehet a fejlesztést elkezdeni, ami bármelyik életkorban lehetséges.
Nem kell tehát megijedni, ha szülőként vagy pedagógusként gyanú ébred bennünk, hanem segítséget kell kérni, még mielőtt agyon gyakoroltatnánk gyermekünket vagy tanítványunkat.
